Kedves olvasók!
Fogalmam sincs, hol áll a fejem. Ha jól számoltam, három hete nem jelentkeztem, életjelet sem adtam. De ez gyakorlatilag mindenhol így volt. Twitterre talán egy-két mondatot írtam és sajnos az e-mailekre sem tudtam válaszolni. Az igazság az, hogy az életem rettenetesen felfordult az utóbbi időben.Nem tudom, mit teszek rosszul, de folyton fáradt vagyok. Tanulok, mellette közösségi munkát végzek és persze az iskolában, attól eltekintve, hogy ez a negyedik hónap nagy a hajtás. Próbálok rendbe jönni és nekiállni rendes tempóban írni. Remélem, meg tudtok bocsájtani, s nem hagytátok itt a blogot emiatt a kis szünet miatt. Egy olyan fejezettel érkeztem, amivel rendesen megszenvedtem, de így utólag mégis elégedett vagyok vele. Már csak két rész lesz a történetben és egy epilógus. Számomra hihetetlen, hogy ennyit elértem, elértünk, én és Ti, drága olvasók ezzel a történettel. Hamarosan itt a vége, én meg csak keresem a szavakat, hogy mit írjak nektek. Tényleg nem tudom, miért hablatyolok itt össze-vissza, talán jobb lenne, ha engednélek végre olvasni titeket! Mindent igyekszem bepótolni, az összes üzenetre válaszolni és a rendelt fejlécek ügyében intézkedni. További szép estét, s jó olvasást!
Love, Diana
- - - - - - - -
HOLD TIGHT |
Lefagyok. Fogalmam sincs, mit
tegyek, teljesen elborult pillantással nézek farkasszemet a szüleimmel, aztán
Brandonnal.
Eleve a tény, hogy a szüleim itt ülnek megdöbbent, a szőke fiú
jelenléte pedig egyenesen felkavar. Most jön az egyetlen kérdés, amelyet minden
létező ember utál: mit tegyek most? Üdvözöljem anyát és apát, mintha annyira
hálás lennék nekik? Ugorjak Brandon nyakába, mintha annyira, de annyira
szeretném? Kizárt dolog!
- Te mit keresel itt? – esküszöm, ha látnám magamat, talán még én is megijednék attól, ahogy kinézek. Forr bennem a düh, valószínű, hogy ezt külső ábrázatom is rendesen tükrözi.
- Nem is örülsz nekem, Gracie? – amikor Brandon ezt a hangsúlyt alkalmazza legszívesebben addig döngölném a földbe, amíg erőszakkal nem szednének el tőle. Próbálok lenyugodni, egyenletesen veszem a levegőt, mégis a legtöbb dühömet Justin kezén vezetem le, ami már lila a szorításomtól.
- Grace – a nevem mindig olyan különösen csengett anya szájából.
- Te mit keresel itt? – esküszöm, ha látnám magamat, talán még én is megijednék attól, ahogy kinézek. Forr bennem a düh, valószínű, hogy ezt külső ábrázatom is rendesen tükrözi.
- Nem is örülsz nekem, Gracie? – amikor Brandon ezt a hangsúlyt alkalmazza legszívesebben addig döngölném a földbe, amíg erőszakkal nem szednének el tőle. Próbálok lenyugodni, egyenletesen veszem a levegőt, mégis a legtöbb dühömet Justin kezén vezetem le, ami már lila a szorításomtól.
- Grace – a nevem mindig olyan különösen csengett anya szájából.
Amikor kicsi voltam, sokat mesélt
arról, hogy mennyire gyönyörűnek találta a Grace nevet és már a terhességének
első hónapjában kitalálta, hogy ezt fogja adni nekem. Azt sem tudta, fiú
leszek-e vagy lány, elhatározta magát. Azt mondta, hogy a Grace jelentése
támogatás és áldás, s ezt érezte, amikor megtudta, hogy én a pocakjában
növekszem.
Talán túl szigorú voltam a szüleimmel. Igen, elhanyagoltak, emiatt sok bajba keveredtem, de mégis csak a szüleim. Tulajdonképpen fogalmam sincs, hogy érzek velük kapcsolatban. Nem érzek megvetést, utálatot vagy ilyesmit, mégis a szívemben egy nagyon picikét neheztelek rájuk. Tele vagyok kétségekkel.
Talán túl szigorú voltam a szüleimmel. Igen, elhanyagoltak, emiatt sok bajba keveredtem, de mégis csak a szüleim. Tulajdonképpen fogalmam sincs, hogy érzek velük kapcsolatban. Nem érzek megvetést, utálatot vagy ilyesmit, mégis a szívemben egy nagyon picikét neheztelek rájuk. Tele vagyok kétségekkel.
- Anyu, apu? – ennyit bírok kinyögni. Érzem, hogy minden pillantás rajtam pihen, az eltelt másodpercek alatt az idegességem is elmúlik. Most már inkább támogatóan fogom Bieber kezét és nem akarom kiszorítani a maradék szuszt is belőle.
- Rég láttunk – válaszolja nemes egyszerűséggel apu, majd egyre közelebb jön hozzám, végül az ölelésében kötök ki. Alig bírom elengedni Őt.
A kiskori emlékeim ezrei özönlik
el a gondolataimat, ezen emlékek nagy része pozitív. Vannak olyan emberek
mindenki életében, akikre nem lehet haragudni. Annyit gondoltam arra, hogy
mennyi mindent vettek el tőlem a szüleim, nem törődtek velem és hogy mennyire haragszom
rájuk. Azt hittem, sosem leszek képes többé a szemükbe nézni utálat nélkül.
Sikerült. Mert szeretem Őket, feltétel nélkül. Ezért sikerült szembenéznem
velük.
Apa után anya is ad egy ölelést. Ő
egy szót sem szól, csak visszaül a helyére, Brandon mellé. Az ijesztően kék
szempár fel-le kalandozik rajtam, ezzel elég kínos helyzetbe hozva engem.
- Brandon, kijönnél egy kicsit velem? Beszélnünk kell. Azonnal – a jókedv és a nyugodtság egyetlen pillanat alatt elmúlik. Visszatérek ahhoz a dologhoz, ami eredetileg idegesített engem: a szőke srác jelenléte. Mielőtt bármit mondhatna karon ragadom Őt is, s Justint is és mindkét fiút magam után húzom a konyhába.
- Brandon, kijönnél egy kicsit velem? Beszélnünk kell. Azonnal – a jókedv és a nyugodtság egyetlen pillanat alatt elmúlik. Visszatérek ahhoz a dologhoz, ami eredetileg idegesített engem: a szőke srác jelenléte. Mielőtt bármit mondhatna karon ragadom Őt is, s Justint is és mindkét fiút magam után húzom a konyhába.
A helyiségben nincsen senki, teljes csend van. Nekem is vissza kell fognom a hangomat, ha nem akarom, hogy mindenki meg tudja, mik történtek velem. Nem akarom a szüleim, Pattie és Justin nagyszülei nyakára kötni ezt a végeláthatatlan történetet.
- Mi a francot csinálsz itt?
- Nem is örülsz annak, hogy viszontláthatsz? Mondtam, hogy ennek még nincs vége – húzódnak ördögi mosolyra ajkai. Erőltetetten kell vennem a levegőt, erősen próbálkoznom kell, hogy kicsit meg tudjak nyugodni, s ne akarjak kiabálni vele.
- Fejezd be! – látom, hogy Bieber szólásra nyitná a száját, ezért egy egyszerű kézmozdulattal leintem Őt. – Minden bőrt lehúztál rólam, Brandon. Szerinted nekem kellemes ezt a kis játékodat játszani? Azt még csak-csak elviselem, hogy velem játszol, de azt, hogy befurakodsz a szüleimhez és Pattie-hez viszont nem! Őket hagyd ebből ki, semmi közük ehhez az egészhez. Mit akarsz még tőlem?
- Nem játszom veled, Collins – lép sokkal, de sokkal közelebb hozzám, ezáltal zavarba hoz engem. Utálom, ha a vezetéknevemen szólítanak és azt is, ha egy nemkívánatos személy túl közel kerül hozzám. Mindenkinek van egy személyes tere, s eléggé tud zavarni, ha valaki látványosan átlépi ezt.
Egy köhögés zavarja meg a köztünk
lévő feszültséget. Életem bármely részét kicserélném erre. Sosem éreztem magam
ennyire rosszul. Sosem éreztem, hogy valaki így kiismert Justinon kívül. Csakis
Ő ismerte eddig a gyenge pontjaimat, a bátortalan és félős oldalamat. Jön
Brandon, aki ugyanezt tudja, ugyanígy ismer - ezzel rendesen megijeszt.
- Eltűnhetnél innen, Fox. Zavarod a légkört, de rohadtul. Húzzál vissza Los Angelesbe és kopj le Gracie-ről – Justin hangjában van valami, amit nem neveznék teljesen dühnek. Amikor így beszél mindig azt érzem, hogy titkol valamit. Lehet, hogy megbolondultam, de Brandon feltűnése és ez az összekuszált történet több magyarázatot és történést igényel.
- Mi van Bieber, félsz, hogy kiderül az igazság? – értetlenül nézem, ahogy a két fiú gladiátorként áll szemben egymással.
Jus mindössze pár centivel
kisebb, mégis ijesztően kicsi Brandon hatalmas termete mellett. Látom, ahogy az
énekes arcizmai megfeszülnek és nem sok kell ahhoz, hogy behúzzon egyet a
fiúnak. Közbe kell lépnem, nem hagyhatom, hogy ebből a stratfordi, családias
légkörből pokol legyen.
- Brandon, húzz el – mutatok
kezemmel határozottan a konyha ajtaja felé – Mondom, tűnj el! – változtatok a
hangsúlyomon. Összeszedve a bátorságomat ragadom meg a karját és vonszolom Őt a
ház kijárata felé. Anya, apa, Pattie és Justin nagyszülei is értetlenül nézik,
ahogy kilököm az ajtón, majd egy kecses mozdulattal bevágom a nyílászárót.
Nagy levegőt véve battyogok a nappaliba. Mintha semmi sem történt volna helyet foglalok az egyik fotelben, közvetlenül anyáékkal szemben. Pár másodperc múlva Bieber is odacsoszog hozzám. Karjait átdobja a vállamon, ujjainkat pedig összekulcsolja.
- Minden rendben van? – néz rám aggodalmasan Bruce. Kicsit sikerül lenyugodnom a jól ismert hangjától. Olyan érzésem van, mintha ismét gyerek lennék. Itt van Diane és Bruce, akik olyanok voltak, mint a nagyszüleim, Pattie, aki a pótanyukám és persze az igazi szüleim. Annyi a különbség, hogy a szokásos, gyermeki kérdések helyett komoly mondanivalóm lenne anya és apa számára. Tudni szeretném, Ők hogy éreznek ezzel kapcsolatban.
- Persze, csak egy kicsit meglepett Brandon jelenléte.
- Ő kicsoda? – tapint a legjobb pontra Pattie. Éppen kezdenék bele egy elég frappáns történetbe, ám Patricia fia közbeszól és Ő kezd mesélésbe.
Nagy levegőt véve battyogok a nappaliba. Mintha semmi sem történt volna helyet foglalok az egyik fotelben, közvetlenül anyáékkal szemben. Pár másodperc múlva Bieber is odacsoszog hozzám. Karjait átdobja a vállamon, ujjainkat pedig összekulcsolja.
- Minden rendben van? – néz rám aggodalmasan Bruce. Kicsit sikerül lenyugodnom a jól ismert hangjától. Olyan érzésem van, mintha ismét gyerek lennék. Itt van Diane és Bruce, akik olyanok voltak, mint a nagyszüleim, Pattie, aki a pótanyukám és persze az igazi szüleim. Annyi a különbség, hogy a szokásos, gyermeki kérdések helyett komoly mondanivalóm lenne anya és apa számára. Tudni szeretném, Ők hogy éreznek ezzel kapcsolatban.
- Persze, csak egy kicsit meglepett Brandon jelenléte.
- Ő kicsoda? – tapint a legjobb pontra Pattie. Éppen kezdenék bele egy elég frappáns történetbe, ám Patricia fia közbeszól és Ő kezd mesélésbe.
- Gracie volt barátja. Állandóan
a nyakunkon lóg, nem bírja felfogni, hogy közte és Grace között már nem lehet
semmi – hatalmas kő esik le a szívemről a kitalált kis történetet hallva. Azt
hittem, az igazat fogja elmondani.
Egyszerűen nem tudom, mi van velem. A délután folyamán rendeztem az érzéseimet, kategorizáltam őket, lezártam a Los Angelesben történteket. Végre, egyszer azt éreztem, hogy boldog vagyok. Boldog, amiért minden nap Justinnal lehetek, amiért itt vagyunk Stratfordba és újra találkozhattam Pattie-vel. Boldog voltam és egyáltalán nem összezavarodott. Jelenleg azt sem tudom, hol áll a fejem. Brandon felkavart mindent. A Los Angeles-i történet előjött, megint az van bennem, ami akkor volt: nagyon nagy zavarodottság és félelem. Legszívesebben reszketnék Justin karjaiban, de nem tehetem.
Egyszerűen nem tudom, mi van velem. A délután folyamán rendeztem az érzéseimet, kategorizáltam őket, lezártam a Los Angelesben történteket. Végre, egyszer azt éreztem, hogy boldog vagyok. Boldog, amiért minden nap Justinnal lehetek, amiért itt vagyunk Stratfordba és újra találkozhattam Pattie-vel. Boldog voltam és egyáltalán nem összezavarodott. Jelenleg azt sem tudom, hol áll a fejem. Brandon felkavart mindent. A Los Angeles-i történet előjött, megint az van bennem, ami akkor volt: nagyon nagy zavarodottság és félelem. Legszívesebben reszketnék Justin karjaiban, de nem tehetem.
Ő is zavar egy kicsit. Ezután a
beszélgetés után biztos, hogy nem volt velem teljesen őszinte. Annyit
szeretnék, hogy legyen vége ennek az egésznek. Az életem eddig igen gondtalan
volt, most viszont mintha a világ összes súlya a nyakamba szakadt volna.
Szeretem Biebert és nem akarom elveszíteni, de saját magammal sem vagyok tisztában, nemhogy vele. Mit érez? Mit titkol? Miért véd úgy, mintha egy ma született kisbárány lennék?
Szeretem Biebert és nem akarom elveszíteni, de saját magammal sem vagyok tisztában, nemhogy vele. Mit érez? Mit titkol? Miért véd úgy, mintha egy ma született kisbárány lennék?
- Ha máskor ilyen lesz, nyugodtan
szólj nekem. Elvégre a lányom vagy.
- Apa, Te nem haragszol rám? – kérdésem után csontig hatoló csend támad. Apának gondolkoznia sem kell, egyszerre rávágja a választ: nem.
- Tudjuk, hogy nehéz utat jártál be, és amióta elmentél Mi is sokat változtunk. Hiányoztál nekünk, de nem akartunk felkeresni, mert attól féltünk, hogy haragszol ránk – amit teljesen megértenénk, hiszen amikor a legnagyobb szükséged volt ránk, akkor hagytunk el – hirtelen a levegőt is elfelejtek venni édesanyám szavai hallatán. Úgy tűnik, egyikőnk sem haragudott a másikra. Vicces a Sors fintora. Nem akartam a szüleimmel találkozni, ám belegondolva megbántam volna, ha elmulasztom ezt a pillanatot.
- Köszönöm, de én is sok hülyeséget tettem azóta és szégyellem magam ezek miatt. Hosszú utat jártam be, de már szeretnék tényleg eligazodni az életben és önmagam lenni. Segítségem is van ehhez – büszkén tekintek fel Jusra, akinek gondolatai szemlátást egész máshol járnak – Justin?
- Ja, persze – mintha hipnózisba esett volna, fejét visszafordítja és bámul tovább a távolba.
- Mi bajod van? – fogalmazom meg kérdésemet kicsit indulatosabban.
- Semmi. Semmi – hessegeti el gyorsan a témát.
- Én elmegyek aludni. Kicsit sok volt nekem a mai nap – kibújok Justin karjainak szorításából, s továbbiak nélkül ballagok fel az emeltre, közvetlenül a közös szobánkba.
- Apa, Te nem haragszol rám? – kérdésem után csontig hatoló csend támad. Apának gondolkoznia sem kell, egyszerre rávágja a választ: nem.
- Tudjuk, hogy nehéz utat jártál be, és amióta elmentél Mi is sokat változtunk. Hiányoztál nekünk, de nem akartunk felkeresni, mert attól féltünk, hogy haragszol ránk – amit teljesen megértenénk, hiszen amikor a legnagyobb szükséged volt ránk, akkor hagytunk el – hirtelen a levegőt is elfelejtek venni édesanyám szavai hallatán. Úgy tűnik, egyikőnk sem haragudott a másikra. Vicces a Sors fintora. Nem akartam a szüleimmel találkozni, ám belegondolva megbántam volna, ha elmulasztom ezt a pillanatot.
- Köszönöm, de én is sok hülyeséget tettem azóta és szégyellem magam ezek miatt. Hosszú utat jártam be, de már szeretnék tényleg eligazodni az életben és önmagam lenni. Segítségem is van ehhez – büszkén tekintek fel Jusra, akinek gondolatai szemlátást egész máshol járnak – Justin?
- Ja, persze – mintha hipnózisba esett volna, fejét visszafordítja és bámul tovább a távolba.
- Mi bajod van? – fogalmazom meg kérdésemet kicsit indulatosabban.
- Semmi. Semmi – hessegeti el gyorsan a témát.
- Én elmegyek aludni. Kicsit sok volt nekem a mai nap – kibújok Justin karjainak szorításából, s továbbiak nélkül ballagok fel az emeltre, közvetlenül a közös szobánkba.
Megkönnyebbülök, amikor végre
leülök az ágyra. Az összes csontom fáj, nem vágyom másra, csak alvásra.
Lassan húzom fel a lábaimat, majd
arcomat a térdemre hajtom. Érzelemmentesen nézek magam elé. Azt hittem, vége
lesz ennek az egésznek, most mégis olyan érzésem van, mintha kezdődne előröl.
Szinte álomba szenderülök ebben a helyzetben. Arra ébredek fel, hogy két kéz masszírozza a vállamat, majd puha ajkak tévednek a nyakamra. Jólesően felsóhajtok. Annak ellenére, hogy pontosan tudom, Justin mit szeretne élvezem ezt a helyzetet. Mellette tényleg tudok lazítani, ami eléggé rám is fér.
Kezei felfedezőútra indulnak a pólóm alatt, miközben ajkaival apró puszikat lehel a nyakamra és a vállamra. Egyszerű mozdulattal hámozom le magamról a kezeit, s fordulok felé. Közvetlenül tartja velem a szemkontaktust, még akkor is, amikor már a pólóm levételénél jár. Elveszek csodálattal teli szemeiben s puha érintéseiben. A tarkójánál fogva húzom közelebb, ezzel elérve, hogy ajkai pontosan az én ajkaimon landoljanak és én elterüljek az ágyon alatta.
Vad csókcsatába kezdünk. A
köztünk lévő levegő minden pillanatban forróbb lesz. Ujjaimat Justin pólójának
szegélyére teszem és minden erőmet bevetve tépem le róla az anyagot. Sosem tettem
ilyet, saját magamat is meglepem ezzel a viselkedéssel, de szemmel láthatóan az
énekesnek tetszik – a következtetés száz százalékban levonható az arcán trónoló
perverz vigyorról.
Megemelem egy picit a hátamat, így a felsőtestemet takaró utolsó darab is lekerül rólam. Fekete melltartóm nagyot koppan a szoba padlóján. Egyik kezemmel hajánál fogva húzom ismét magamhoz Biebert, a másik kezemmel mellkasa simogatásába kezdek. Feltérképezem minden izmát, minden kis rezdülését. Csípőmet reflexből nyomom neki ágyékának, s a nadrágon keresztül is érezhető büszkeségének.
- Gracie.. – leheli nevemet végignézve a testemen – El sem tudod képzelni, mit tennék most veled – a kijelentése kicsit meglep, de annyira belejöttem ebbe a játékba, hogy az iránta érzett vágyon kívül semmi mást nem tudok kimutatni.
- Ne beszélj, cselekedj Bieber – kijelentésemre felbátorodik, s tenyerét máris a nadrágomra, pontosabban annak gombjára vezeti. Miközben ujjaival azon ügyködik, hogy ki tudja gombolni a farmert apró puszikkal hinti be a melleimet, a hasamat és szinte minden, számára elérhető testrészemet.
Nem sok idő kell ahhoz, hogy a
nadrág is lekerüljön rólam. Justin mellett mindig biztonságban éreztem magam.
Tényleg önmagam voltam és biztos abban, aki vagyok. És nem csak általánosságban
érezteti ezt velem, hanem mindig. Akárhányszor megérint a hideg futkos a
hátamon. Pontosan tudja, mi kell nekem.
Testem összerázkódik a belső combomon érzett puha érintésektől, csókoktól és Jus alsónadrágjának látványától. A piros Calvin Klein boxer meglehetősen szűkös lehet már az énekesnek, Ő azonban tovább kínoz engem, önmagával együtt. Őrjítően lassan veszi le rólam a bugyit, majd egyik ujját legféltettebb pontomra helyezi.
Testem összerázkódik a belső combomon érzett puha érintésektől, csókoktól és Jus alsónadrágjának látványától. A piros Calvin Klein boxer meglehetősen szűkös lehet már az énekesnek, Ő azonban tovább kínoz engem, önmagával együtt. Őrjítően lassan veszi le rólam a bugyit, majd egyik ujját legféltettebb pontomra helyezi.
- Ne kínozz – suttogom elcsukló hangon. Bieber reakcióképpen feltápászkodik rólam, aztán a pillanatokkal ezelőtt levett nadrágjához sétál. Pár másodpercig kutakodik a fekete ruhadarab zsebében. Felülök egy kicsit, hogy jobban lássam, mit is keres.
Elégedett mosollyal közeledik
felém, kezében egy kisebb csomaggal. Ajkait számra tapasztja, s lassan,
óvatosan dől velem együtt hátra. Amíg Ő saját magát támasztja én megszabadítom
alsónadrágjától. Egyenletesen veszem a levegőt, ami elég meglepő, hiszen
általában ha halkan is, de szuszogni szoktam. Igazából nem tudom, hogy jutott
ez eszembe, amikor éppen az a Justin fekszik felettem, akibe kiskorom óta
szerelmes vagyok.
Lágyan kapaszkodom izmos hátába,
amikor testünk egyesül. A kezdeti lassú lökései az idő múlásával egyre
gyorsulnak. A beharapott ajkaim szinte sebesek, oly erősen tartom vissza minden
egyes nyögésemet. Észveszejtő érzés járja át a testem. Justinnal nem ez az első
alkalom együtt – arra egyáltalán nem is emlékszem. Viszont ez az első olyan
alkalom, amikor tényleg gyengédnek titulálnám Őt.
Mert ez sokkal másabb, mint ami
ott a házibuliban és előtte történt. Különleges és emlékezetes, s már
egyáltalán nem csak a testi élvezetekről szól.
Nem bírom tovább tartani magam.
Eléggé érzékelhető hangokkal adom tudatára, mennyire is tetszik jelenlegi
tevékenysége. Amikor összeszedném ismét az erőm, hogy csendben maradjak a
szobát Bieber öblös nyögései töltik be az én ficánkolásom felett. Be kell
vallanom, amúgy sem néz ki rosszul, de ebből a szögből eszméletlenül, rohadtul
jól néz ki. Lehet, hogy a szemében csillogó vágy, kócos haja vagy a tökéletes
teste teszi. Nem tudom, de megőrülök ettől a fiútól.
Pár másodpercig tart a felejthetetlen érzés. Képtelen lennék leírni, ami
az egész testemen végigsöpör. Kezemmel erősen megmarkolom az alattam lévő
lepedőt. A lehető leghalkabban próbálom mutatni, hogy igen, elértem arra a
pontra, amikor minden tökéletes. Justin
magabiztosan lök magán párat, aztán továbbra is energiával tele fekszik le mellém.
Maga helyett engem takar be, könyökére támaszkodva figyeli, ahogy a légzésem
szép lassan egyenletes lesz és elönt a teljes kimerültség érzése.- Szeretlek.
- Én is szeretlek Justin és mindig melletted leszek – mosolyodom el bíztatóan.
Már félálomban fekszek nyugodtan, amikor jelentősen változik az eddigi környezetem és kinyitva a szemem a barátom ölében találom magam. Ajkait nyakamra vezeti és gyengéden szívni kezdi azt a gyenge pontomat.
- Második menet? – suttogja alig hallhatóan.
- Mehet, de miért vetted fel a boxeredet?
- Hogy legyen mit levenned megint – leheli a szavakat közvetlenül a fülembe, majd mielőtt bármi válaszra méltatna megcsókol.
Drága Diana!
VálaszTörlésMár nagyon hiányoztál ám nekem!:)
Nagyon jó lett!Ahhj és a Ks Hercegem mit titkol Grace elől? Brandon meg hát...mi a szarnak kavar megint be? De hát így izgalmas!:D
Remélem könnyeb lesz neked, és mindjárt szüneet, úgy hogy kitartás, és sok sikert, úgy..mindenhez:
xoxo Bekka
Drága Bekka!♥
TörlésTi is nagyon-nagyon hiányoztatok nekem, alig vártam, hogy végre feltehessem ezt a fejezetet. Köszönöm, hogy megvártatok!
Köszönöm :) Hát, majd talán kiderül, hogy a kis herceg mit titkol Gracie elől. Már csak két fejezet van hátra, bármi megtörténhet. Brandon pedig csak Brandon, Ő az idegesítően titokzatos láncszem a történetben.
Én is remélem, hogy kicsit könnyebb lesz az elkövetkező hét, bár történelem témazárót írok és egyelőre nem tűnik egy leányálomnak a következő hét sem, igyekszem kitartani. Sok sikert neked is, köszönöm, hogy írtál!
Love, Diana
Alig várom a kövit :))) siess vele!
VálaszTörlésSzia!
TörlésNagyon, nagyon fogok sietni!
Love, Diana
Drága Shawty ♥!
VálaszTörlésLefekvési időmet túllépve ülök a gép előtt, de nem bírtam ki, hogy ne írjak Neked :3 Együtt érzően olvastam soraidat, miszerint neked sem fenékig tejfel a középiskola :/ Üdv a klubban ;)
Fantasztikus fejezettel dobtad fel a napomat, szívből gratulálok ♥ :) Gracie hatalmas egyéniség, egyszerűen imádom :D Brandon-t fel tudnám rúgni :/ Justin, a nagyszülei, Pattie és Gracie szülei pozitívumok számomra :D Nagyon jó volt olvasni a nappalis jeleneteket :) De ami utána jött... Kellett nekem ez a kis löket, az én drága perverz fantáziámnak :D :3 Az érzés, mikor beleképzeled magad a szereplő helyzetébe... Frenetikus... Ráadásul egy ilyen per-fect fiatalemberrel, mint JuJu :3 Ahw, maga a megtestesült álom *--* Mielőtt leolvadnék a székről, szeretném elmondani, hogy imádtam a fejezetet :D
Tűkön ülve várom a folytatást ♥! Kitartást kívánok a szünet előtt-re, rajtam is nagy lesz a hajtás :/ További szép estét ♥!
Love Ya,
Mace
Drága Shawty!♥
TörlésLassan már én is ott tartok, hogy éjjel van szabadidőm, mert naphosszakat tanulok és eredménye meg nincs. Rettentően elegem van, de próbálok kitartani.
Köszönöm, örülök, hogy tetszett :) Gracie valóban egy egyéniség, de én ezért is szeretem a karakterét. Ez a perverz rész pedig kellett már, hiszen régen volt. Időm nem volt sok kidolgozni, de remélem így is megfelelt!
Sietek a folytatással, amennyire csak tudok. Kitartást neked is, nekem ez a hét már most borzalmas, esélyt sem adok ennek az utolsó hétnek.
Köszönöm, hogy írtál!♥
Love, Diana
Drága Dius!♥
VálaszTörlésImádtam de ez kicsit sem újdonság :) Mindig meg tudsz lepni. Engem nem zavar, hogy késtél hiszen ott a suli, a tanulás stb. és ezek fontosabbak. Justin és Grace nagyon cukik együtt, bírom hogy csipkelődnek, megvédik egymást utána meg megint csipkelődnek. I ship them :3♥
Nem kell sietned a következővel, pihend ki magad a szünetben!
Lana
Szia!♥
TörlésJaj, ne legyél ilyen, én kicsit sem vagyok elégedett a fejezettel. Sajnos valóban ott a suli, el is veszi minden erőmet.
Tényleg sietek a folytatással, írni fogok éjjel-nappal! :)
Love, Diana
Nagyon jó fejezet ismét Diana, :) ügyes vagy
VálaszTörlésSzia!
TörlésKöszönöm, nagyon örülök, hogy tetszett! :)
Love, Diana
Kedves Diana!
VálaszTörlésNagyon szeretem a tortenetet, komolyan nagyon. Csak ossze vagyok zavarodva. mar tenyleg nem ertek semmit. Szerintem ezt egy kicsit tul bonyolitottad. Titok titok hatan. Ezzel nincs is semmi baj de ez mar sok mert nem birom kovetni. ezen kivul viszont tenyleg nincs kivetni valom a blogba csak gondoltam megosztom veled. eszre vetel.:-)
varom a kovetkezo reszt.
puszi
Szia!
TörlésÖrülök, hogy szereted a történetet és annak is, hogy őszintén megmondod a véleményedet! valójában magam sem akartam így összezavarni mindenkit, de az utolsó előtti és az utolsó fejezetben minden eddigi kérdéses dologra fény derül. Minden titkot szálanként ki fogok bontani, ez lesz a végén a csattanó!
Köszönöm, hogy megosztottad velem az észrevételedet, igazán sokat segítettél!
Love, Diana
Csak most kezdtem el a blogodat olvasni,de már most imádom! Kíváncsi vagyok,hogy Brandon mit akar :/ És persze,hogy Justin mit titkol :) Siess a következő résszel :)
VálaszTörlésSzia!
TörlésKöszönöm szépen, örülök, hogy tetszik a blog!♥ Brandon és Justin kis titkai és összezavaró dolgai az utolsó fejezetben fognak kiderülni :)
Sietek, legkésőbb holnap érkezem vele!
Love, Diana
kérlek jelölj facebookon Diana :) https://www.facebook.com/annamaria.sztech?ref=tn_tnmn
VálaszTörlésPersze mindenféle ostobaság, és zaklatás nélkül szeretnék veled beszélgetni. Esetleg tanácsokat kérni, ha bejelölnél és segítenél nagyon meg köszönném. :) Niki
TörlésSzia!
TörlésBár mostanában nem sokat vagyok facebookon, amint felmegyek bejelöllek! Természetesen semmi ilyenre nem gondoltam, szívesen segítek neked bármiben!
Love, Diana